Parkoló: Zinal, 46.127114, 7.630369 |
Zinal (1675 m) – Tracuithütte (3256 m): 4-5 óra |
Tracuit hütte – Bishorn (4153 m): 3-4 óra |
Szintkülönbség: 2100 m |
Nehézség: F |
Zinal – Tracuit Hütte
Tracuit Hütte – Bishorn – Tracuit Hütte
A parkolótól először vissza Zinal fele kell menni egy picit a jobbra eső úton, majd az első kereszteződésénél már ki van táblázva a Tracuit Hütte.
A nyugati hegyoldalban kapaszkodtunk fel, ahol végig tűzött a nap.
Kb. 2400 méteren elérjük a vízesést. Itt egy kisebb eret keresztezve szerpentinezünk felfele. Itt találtunk először hófoltot, ami még befedte az ösvény egyik kanyarulatát. Pár perc múlva már fel is értünk a platóra.
A platón lankás és picit meredekebb szakaszok váltogatják egymást. Eleinte nagyobb hófoltokkal találkoztunk, majd kb. 2700 méter felett egybefüggővé vált a hóréteg.
A hüttét már ekkor megpillantjuk, bár még majd kétórányira vagyunk tőle. A hüttéig innentől nem mindig követtük az ösvényt, inkább a hóviszonyok szabták meg az utunkat. Bár voltak már nyomok, de magunknak kellett taposni, ami egyes szakaszokon jól ment, máshol meg combközépig süllyedtünk a megolvadt hóba.
A hütte alatti sziklás, törmelékes részen kapaszkodunk fel. Itt már szerencsére elolvadt nagyrészt a hó. E szakasz végén kb. 5 méter lánccal is biztosítható mászás várt még ránk. Itt is teljesen száraz volt a szikla, így könnyen fel tudtunk mászni.
S már el is értük a hüttét! 🙂
A Tracuit Hüttát pár éve építették s nagyon modern. Téli szállás gyanánt maga a hütte van nyitva, annak 3 db 12-fős szobája, valamint az étkező kb. 1/3-a tűzhellyel. A szállás díja 25 CHF. Ezért voltak takarók, edények havat olvasztani, felhasogatott fa… Plussz voltak még üdítők, aminek az árát egy perselybe dobhattuk be. Aznap este pont 3 kis csapat éjszakázott a hüttében, így mindenkinek volt egy saját szobája!
A hütte mellől gyűjtöttünk havat, amit a tűzhelyen pillanatok alatt fel tudtunk olvasztani. Főztünk egy tésztát, kellő mennyiségű teát, váltottunk pár szót a másik két csapattal, s már mentünk is aludni.
Másnap korán keltünk, s gyors reggelizés után fél 5-kor indultunk útnak. Azért döntöttünk így, mert erre a napra még melegebbet mondtak, s vissza akartunk érni a hüttébe, mielőtt megolvad a hóréteg. Szerencsére éjszaka tiszta volt az égbolt, s megfagyott a hó.
A fejlámpákat alig kellett használnunk, mert 5 körül már pirkadt. A gleccseren 2-3 nagy hasadékot láttunk, melyeket így nyár elején sem fedett hó. A gleccseren szinte végig egyenesen haladunk, a szemközti nyereg felé. Alig 1-200 méter szintet nyerünk, míg megtesszük a táv 2/3-át.
Ahogy elérjük a Bishorn hatalmas hátának alját, a távolabbi részénél indulunk felfele. Itt kevésbé meredek.
Megkezdjük a meredek emelkedést a csúcs felé. Összesen két meredek és két lankásabb szakasz váltogatja egymást. Az út kicsit jobbra tart, majd a Bishorn és P. Burnaby nyerge felé veszi az irányt. A firnen nagyon jól lehetett menni. Végül fel se vettük a hágóvasakat.
Fantasztikus volt az idő. Egy felhő sem volt az égen, s szinte a szél se fújt.
A hüttében éjszakázó 2 további csapat közül végül csak a 3 fős sítúrás csapat indult el rajtunk kívül a csúcsra. Ők még a gleccseren megelőztek mindet, s végig párszáz méterrel előttünk haladtak. A nyereg alatti szakasz meredekebb volt. Itt harántolva haladtunk.
S már el is értük a nyerget, s a csúcs alatti rövid meredek szakaszt. A csúcson épp fent pihent a 3 fős csapat, akik örömujjongással üdvözöltek minket. 🙂 Mivel egész jó lépések voltak a hóban, nem vettük fel a hágóvasat e szakaszra, s pár perc múlva már fent is álltunk első megmászott négyezresünkön! 🙂
Percekig gyönyörködtünk a csodálatos kilátásban, majd lassan elindultunk lefelé.
Lefele fénysebességgel haladtunk a feljöveteli tempónkhoz képest. A meredek szakaszon mindkettőnknek sikerült belelépni egy-egy keskeny hasadékba, de nem volt vészes. A gleccser aztán már jobban meg volt olvadva, így kicsit több energiát igényelt a nyomtaposás. Fél 11-re vissza is értünk a hüttébe, ami eddigre teljesen kiürült, s csak a miénk volt! 🙂
Begyújtottunk a tűzhelybe, olvasztottunk havat, készítettünk levest, s ledőltünk aludni. Nem akartunk a legnagyobb melegben elindulni lefele, s ekkor még 1600 szint állt előttünk. Végül 3 felé összepakoltunk s útnak indultunk.
Kevéssel a hütte alatt találkoztunk egy párral, akik felfelé tartottak. Lemásztunk a láncos szakaszon, a törmelékesen, s kezdődött a kevésbé kellemes rész: nyomtaposás az olvadt hóban. Itt többször megcsúsztunk, elnyelte a hó az egész lábunk, s közben forrón tűzött a nap.
Végül kb. 2700 méteren szünt meg az egybefüggő hóréteg. A 2500-on található kis pásztorhütte mellett rövid pihenőt tartottunk. Innen már nem volt havas az ösvény, s könnyebben haladhattunk lefele. A 2100 méter szintcsökkenés után fáradtan, de boldogan érkeztünk meg az autóhoz.
015.06.04-05.
A Bishorn-t már tavaly ősszel is megpróbáltunk megmászni Robival és Gabival hármasban. Ekkor a hütte még nyitva volt, s 60 CHF/fő-ért aludhattunk benne. A személyzet nem volt túl szimpatikus, nem voltak hajlandóak francián kívúl más nyelven beszélni. Ekkor kb. 3700 m-en akkor szél és vihar kerekedett, hogy pár méternél messzebbre nem láttunk. A nyomokat fél perc se kellett s eltakarta a hó. Az előttünk lévő csapatok mind visszafordultak, így végül mi is a visszafordulás mellett döntöttünk.
3 thoughts on “Bishorn 4153 m”
Vlad says:
Danke für den tollen Bericht! Die Bilder sind wirklich gut!