Maltatal az egyik leghíresebb jégmászó hely az Alpokban. A völgy telis-tele van vízesésekkel, melyek télen különféle nehézségűekre fagynak. Így mindenki megtalálhatja a magának valót.

Szállás: Gästehaus Hubertus, melynek oldalán mindig friss infó van a jegek állapotáról, illetve felszerelés is bérelhető.

Korlátozások: Az elmúlt évben szigorú szabályok léptek érvénybe, melyek korlátozzák a jegek mászását. Több infó pl. itt.

 

A völgybe nyáron díjat kell fizetni a behajtáshoz. Télen ezt nem kell, cserébe nem takarítják az erdei utat. Hóláncot mindenképp vigyünk.

Eddig kétszer látogattunk el a Malta völgyébe jeget mászni.

2015 – mászott utak

Aluhol WI2-4

Dreifaltigkeitsfall WI 2-3

Strannerbach WI1-3

2017 – mászott utak

Klammfälle WI 2-3

Keesbachfall WI3 &4

Colombus + mellette könyebb WI4-7-

Aluhol WI 2-4 (topo szerint 5 kth.)

Ez volt az első jég, amit együtt másztunk a völgyben.

Az autónkat egy hajtűkanyarban hagyjuk, s indulunk el DK-nek a völggyel párhuzamosan. Ahol jobbra egy újabb völgy nyílik ki, ott indulunk felfelé D-nek a hegyoldalban.

Jég koordináta (kb.): 47.008967, 13.425772

Ahogy a jég aljába értünk, beálltunk a “sorba”, ugyanis 2-3 mászópár volt előttünk. Egész gyorsan haladtak, így nem kellett fagyoskodnunk. Gabi kezdte az első kötélhosszt. A jég jónak tűnt.

Mielőtt Gabi az első standba ért volna, egy lengyel vezetett csoport úgy döntött nem hajlandó várni. Amilyen bunkón csak lehet másztak át keresztbe a kötelünkön s küldték rám a jégdarabokat. Persze úgy tetettek mintha semmilyen nyelven sem értenének…

Mind az első, mind a második stand a sziklába fúrt nittekből áll. A második standba érve hatalmas lett a tömörülés, s nem haladt a sor. Itt következett a nehezebb szakasz, ami mostanra fel is olvadt egy kicsit.

Hosszabb mérlegelés után visszaereszkedtünk.

Dreifaltigkeitsfall WI2-3 (topo szerint 2 kth.)

Még volt pár óránk sötétedésig, így újabb jeget céloztunk meg. Az erdei útig mentünk vissza, majd azon mentünk tovább az első ösvényig a jobb oldalon. Elég meredek és kellemetlen kapaszkodás következett.

Jég koordináta (kb.): 47.006860, 13.428790

A jég alja szuper volt, de ahogy Gabi elérte a közepét már csupa víz volt. Mivel itt nincsenek nittek, egy talált kötélgyűrűből tudott visszaereszkedni.

Strannerbach WI3 (topo szerint 12 ill. 15 kth.)

Amilyen szerencsétlenül alakul az első mászónap, akkora élmény lett a második. A Strannerbach-ot válaszottuk, mely egy könnyű, de a völgyben a leghosszabb jég. Ráadásul a 2/3-ánál ketté is ágazik. Mivel kíváncsiak voltunk, megnéztük mindkét ágat.

Jég koordináta: 47.016374, 13.413060

A beszállás igen kényelmes, hiszen a jég aljától kb 10 méterre parkolhatunk 🙂

Az első kb. 2 kth-t gyalog tettük meg, ez egy könnyű bevezető szakasz. Az első kb. 80 fokos rész aljába érve vettük elő a kötelet, s kezdődhetett a mászás!

Persze itt sem voltunk egyedül. A jobb oldalon megint a lengyelek voltak… De Gabi jó tempóban indult, s 2-3 könyebb kth-t szinkronban másztunk. Így lehagytuk a többi partit.

A vízesés a topo szerinti 7. kth. után ketté ágazik. Ezalatt én standoltam, s úgy döntöttünk Gabival, hogy csináljuk meg a bal oldalt. Ez a rövidebb, kb. 12 kth.

A standokat idáig mindenhol a sziklába erősített nittek képezték. Ezután több helyen a jégbe fagyott kidőlt fákat fűztük meg.

Az elágazás eleinte meredek volt, majd sétálós kövesbe ment át. Ezután közepes nehézségű, 60-70 fokos szakaszok váltogatták egymást.

Az elágazás után kb. 3 kth-t másztunk még, amíg el nem fogyott a jég, s csak kövek voltak a mederben. Úgy döntöttünk visszaereszkedünk az elágazásig, s megnézzük a jobb ágat.

Itt találkoztunk össze egy másik magyar csapattal is.

Gabi mászta a 80-90 fokos részt, majd egy kidőlt fában tudott standolni. Ezután hosszan 40-60 fokos könnyű rész következett. Itt én mentem elől, s miután elfogyott a kötél Gabi szinkronban követett.

Elérkeztünk egy kb. 150 méter hosszú sétálós, azaz köveken-sziklákon felmászós részhez. El is tettük a kötelet a zsákba, mert csak zavart volna.

Folytatódott a jég, s elővettük a köteleket. Mély hóban lépkedtünk – láthatóan egy lavina jött le a mederbe az egyik oldalról. Ismét meredekebb rész jött. Gabi mászott elől. Itt már nem volt jó minőségű  jég, meg volt olvadva s kásás volt helyenként.

Ahogy utóban mentem több helyen is beszakadt alattam a havas-olvadt jeges burok, s ömlött a víz a cipőmre. Ez a rész felett még olvadtabb volt a jég. Még kb. 2 kth. lett volna, de nem akartuk elrontani az élményt így elkezdtünk ereszkedni.

Elvégre majdnem mindkét ágat kimásztuk 🙂

Még sötétedés előtt visszaértünk az autóhoz. Legnagyobb meglepetésünkre a hőmérő +6 fokot mutatott a jég aljában. Mint megtudtuk Malta-n eznap +15 fok volt. Másnap reggel hazaindultunk.

2015.február 9-10.

 

Klammfälle WI 2-3 (5 kth.)

2017-ben az Excelsior-os csapathoz csatlakozva utaztunk Malta-ba. Amíg a csapat egyik része a jégmászó tanfolyamon vett részt, addig a másik fele önállóan válaszotta ki a jegeket s mászott rajtuk.

Első nap a Klammfälle jegét választottuk ki jó páran.

Az autókat az alagút bejáratánál hagytuk. Átkelve az alagúton még röviden követtük az utat, majd balra átkeltünk a patakon és az ösvényt követtük. A jég legalja egy rövid lánccal biztosított szakasz előtt van közvetlenül.

Jég koordináta (kb.): 47.033948, 13.382558

A vízesés egy rövid keskeny mászós szakasszal indul, félig a szikla gyomrában.

Az út valamennyi nehezebb részét Gabi mászta. Nem sokkal ez a szűk szakasz után standolt is. Itt egy hosszabb hótaposós szakasz következett a nagy sziklafal aljáig.

Ahogy a sziklafal alá értünk, egy lavina jött le. Szerencsére a felettünk mászókat nem találta el, minket pedig nem ért el.

A követekező két kth. WI3-as, s volt benne pár elég izmos felkapaszkodás is.

A jég alapvetően jó állapotú volt szerencsére, ami a hidegnek volt köszönhető. Standolni a középső szakaszon csak jégcsavarral lehetett.

A következő stand egy fánál volt, s mire mindannyian ideértünk már kezdett lemenni a nap. Még egy könnyebb kötélhossz lett volna feljebb, de úgy döntöttünk ezt kihagyjuk, úgyis teljes sötétség lesz mire visszaérünk az ösvényre.

Elkedtünk hát ereszkedni, még szerencse hogy összesen 6-an másztuk az utat, mert a sziklában lévő ereszkedőpontot nem találtuk meg, így több kötelet össze kellett kötnünk, hogy leérjen. Még izgalmasabbé tette az ereszkedést, hogy csak pár fejlámpánk volt.

Végül szerencséren leértünk az ösvényre, ahol a felszerelés nagy részét elpakoltuk. Későre járt már, mire visszaértünk az autóhoz.

 

Keesbachfall WI3-4 (3 kth.)

Másnap a Keesbachfall-ra esett a válsztásunk. Ugyanott parkoltunk az alagút előtt, s a tegnap este felfedezett kis hídon keltünk át az alagút túloldalánál. Kicsit messzebbre mentünk mint előző nap ugyanazon az ösvényen, hogy elérjük a jeget.

Jég koordináta (kb.): 47.035782, 13.379847

A jég sajnos már a kora délelőtti órákban nedves volt, s időnként az eső is szemerkélt. Midnegy, úgy voltunk vele ha már eddig eljöttünk belevágunk.

Az első kb. 20 méteres mászós szakasz után sétálós következett, majd könnyebb mászós rész. Itt szinkronban másztunk, majd egy fánál tudtam standolni.

Újra egy nehezebb szakasz következett, itt Gabi ment elől. A jég itt már nagyon meg volt olvadva, ami erősen megnehezítette a mászást.

Ezután ismét egy hosszabb hótaposós szakasz követekezett, mire elértük a 2 kth-as WI3-as szakaszt.

Itt én inkább kiszálltam, s hagytam a férfiakat érvényesülni. Az elmondásuk alapján izmos jég következett, ahol először a sziklában lehetett standolni, majd az út tetején csúszós füves szakaszon kellett kimászniuk pár fához, amiben végül standolni tudtak.

Lefelé aztán a vízesés bal oldalán az erdőben jutottunk vissza az ösvényre. Ha jól emlékszem ezen a napon is már sötétedésben értünk vissza a kocsikhoz.

 

Colombus WI4-7-

Sajnos utolsó napra még jobban felmelegedett az idő, így egy top-rope-os izmozós jégre esett a választás:  Colombus-ra.

Parkolni közvetlenül a jég felett, az út mellett lehet. Bedobtuk a köteleket a közösbe, s a srácok több top-rope pályát is kiépítettek. Ezeken ereszkedtünk le a jég aljába.

Jég koordináta: 47.015005, 13.424733

A jég közepe illetve jobb oldala a topo szerint 4-5-ös, míg a bal oldala 5-6-os. Sajnos a meleg miatt erősen folyt le a víz a jégen, így megnehezítve a mászást.

Végül vagy magán a Colombus-on lehetett felmászni, vagy tőle balra egy könnyebb jégen. Páran inkább ezt választottuk.

2017. február