Parkoló: Lünerseebahn parkolója, 47.066769, 9.754905

Lünerseebahn oldala.

Szintkülönbség: 380 m a steig, összesen 600 m

Csúcs: Saulakopf 2517 m

Nehézség: D/E

Topo a bergsteigen.com-on

Kőzet: mészkő (eső!)

A hétvégére gyönyörű napos időt mondtak, így nem maradhattunk bent a lakásban. Felvetettük ismerőseinknek is a túrát, így végül 5 fős csapat állt össze: Gabi, Zoli, Thomas, Matthias és Én.

Szombat hajnalban indultunk, s kicsivel 8 után már a Lünerseebahn parkolójában voltunk. Még aznap estére haza akartunk érni, így úgy döntöttünk, a felvonóval megyünk fel, s így spórolunk egy kis időt. Pillanatok alatt fent voltunk a víztározónál, s már indulhattunk is a Saulajoch felé.

A víztározó gátján megyünk végig, majd balra az ösvényen először lefelé, majd szinte vízszinetsen haladunk. Csodálatos a reggel, szinte alig fúj a szél, gyönyörűen süt a nap, s egy felhő sincs az égen. Ennél tökéletesebb napot október közepén nem is álmodhatnánk.

Ez a rész helyenként drótkötéllel van biztosítva, A/B nehézségű szakaszokon vezet.

Kb. félúton a beszálláshoz már meg is pillantjuk a csúcs D/NY-i oldalát. Innen még majdnem meg kell kerülni a hegyet, mert a K-i oldalon mászunk majd fel.

A felvonótól kb. 1,5 óra alatt érjük el a steig kezdőpontját. Az út mindenhol jól ki van táblázva, így eltévedni szinte lehetetlen. Érdemes még lent az ösvényen felvenni a sisakot, mert a szikla alatt nagyobb a kőhullás veszélye.

Miután mindenki beöltözött, indulunk is a beszálláshoz. Ezt már messziről látjuk, hiszen egy nagyobb tábla jelzi a steig kezdetét.

Az első szakasz egy nagyon szép A/B-s traverz, melynek végénél érünk a kulcsrész alá. Ez egy erősebben áthajló szakasz, aminek a végén egy nehezebb kiszállás van.

Ezután kb. 100 méteren keresztül C/D-s nehézségű a steig. Kicsit fárasztó ez ekkora távon, de nagyon jól ki van építve a szinte vadonatúj steig, amit 2011-ben adtak át.

A kilátás is szuper, s nincs tömegnyomor sem. A kövekkel tényleg vigyázni kell, mert a kisebb párkányok tele vannak apró kövekkel.

A C/D-s rész egy szép B-s traverzban végződik. Innen már csak C-s szakaszok vannak, túl vagyunk a nehezén.

A traverz után szűkebb C-s kéményben mászunk fel, ami után A/B-s hosszabb plató következik. Itt van a vészkiszállás is, amit tábla is jelöl.

Ismét izgalmasabb szakasz következik: függőleges C-s kb. 30 méteres mászás.

Egy kis gerincre érkezünk, ahol egy kifeszített létra vár ránk! Nagyon jól néz ki! 🙂

Itt már az utolsó szakasz következik, egy kis könnyű gerinc. A steigre kb. 2-3 órát érdemes számolni.

A csúcson élveztük a gyönyörű kilátást, a meleg napsütést. Haraptunk pár falatot, majd elindultunk lefelé.

Két helyen van biztosítás, A/B-s nehézségű lehet.

1,5 óra alatt visszaérünk a Douglasshüttéig, ami a felvonó felső állomásánál van.

A hüttéhez érve úgy döntünk, hogy menjünk felvonóval, így 5 előtt kicsivel ismét az autóknál vagyunk. Egy élménydús túra után indulunk haza.

Konklúzió: nagyon szép, a felvonótól könnyen elérhető steig. Csak jó időben tervezzük a mászást, eső esetén csúszik, ill. nagyon kitett a villámlásnak. Meleg nyári napokon nem ajánlom, így október közepén is szinte túl meleg volt. Végig D-D/K-i falon mászunk.

 

2014. október 18.