Németország legmagasabb pontjára már régen fel akartunk jutni együtt. Gabi korábban már kétszer megmászta a Zugspitzét a Höllentalon keresztül. Igy most új útvonalat szemeltünk ki a csúcsra jutáshoz. Választásunk a Reintalon át vezetö útra esett.

Nehézség: Túra, egy szakasz dróttal biztositva
Parkoló: Garmisch-Patenkirchen Olympia Skistadion; 47.482612, 11.118200
Szállás: Münchener Haus, 2940 m
Csúcs: Zugspitze 2962 m
Lefele: Felvonó a Sonnalpinig, fogaskerekü Garmischig

 

Garmisch-Patenkirchen Olympia Skistadion 740 m – Bockhütte 1052 m – Reintalangerhütte 1366 m – Knorrhütte 2051 m

Letöltés

 

Knorrhütte 2051 m – Münchener Haus 2940 m – Zugspitze 2962 m

Letöltés

 

A hétvégére sajnos nagyon instabil időt jósoltak, így az időjárás alakulásának függvényévé tettük, hogy meddig megyünk szombaton, s hogy vasárnap melyik útvonalon jövünk le. Nem kapkodtuk el az indulást, s már majdnem 9 óra volt, mire Garmisch-ba érkeztünk. A hatalmas parkolóban könnyen találtunk helyet, vettünk parkoló jegyet és már indultunk is.

reintal

Indulás Garmisch-ból

A Reintalon keresztül vezető útvonal technikailag a legegyszerűbb, viszont a leghosszabb választás is a Zugspitzere. 25 km-t kell megtenni, s ezalatt 2300 m szintet emelkedni. Azonban a gyönyörű és változatos útvonal minden fáradtságért kárpótol.

Az első métereket aszfaltozott úton tesszük meg a Partnach patak mellett felfelé haladva. Kb 15 perc alatt elérjük a Partnachklamm bejáratát, ahol a 4 eurós beugró megvétele után a szűk szurdokban vezet az utunk.

partnachklamm

Szűk úton a Partnachklammban

A vad szurdokban az éjszakai hatalmas esőzéstől mindenfelől folyt le a víz. Több hosszabb-rövid alagúton keresztül is vezet utunk, ahol azonban nincs világítás (mint pl. a Höllentalban). Mi nem használtuk a fejlámpát, de kora reggel még hasznos lehet.

partnachklamm

A Partnachklammon keresztül

Hamarosan kiérünk a szurdokból, s egy teljesen más világban találjuk magunkat szétterülő patakmeder és dombok által körülvett völgyben. Átkelünk a hídon és jobbra tartunk az elágazásnál. Minden szuperül ki van táblázva. A folyóparton több tucatnyi kőembert pillantunk meg.

reintal

Kőemberek a Partnach partján

A következő 4-5 km-en a patak mellett haladunk szélesebb szórt úton. Nagyon lassan s szinte észrevehetetlenül emelkedünk csak. A patakmeder időnként szelíden terül el utunk mellett míg máskor vadul mély szurdokot vág a sziklába.

Reintal

A Reintal vadabb szakasza

Nem sokkal a Bockhütte előtt az út szükebb lesz, innen már csak gyalog lehet tovább haladni.

reintal zugspitze

Úton a Reintalban

2,5 óra után megérkezünk a Bockhüttéhez, ahol rövid pihenőt tartunk s egy szelet finom sütivel és kávéval erősítjük magunkat.

Ekkor már megtettük az első 10 km-t, viszont mindössze 300 m szintet emelkedtünk. nem is maradunk sokáig, mert az ég borult s esőre áll, haladni szeretnénk.

Bockhütte

Megérkezve a Bockhüttéhez 1052 m

Az időjárásnak megfelelően nincsenek sokan az ösvényen, ami egy napos nyári napon biztos nem így van. Lassan elszakadunk a pataktól s egyre magasabbra emelkedünk a völgyben maradva. Sajnos elkezd szemerkélni az eső, de szerencsére nem vészes.

Hamarosan megpillantjuk a hatalmas vízesést, mely egy a sziklába vájt barlangból zúdul alá.

reintal wasserfall

Hatalmas vízesés a Reintal-ban

Az eső eláll, a felhők lehúzódnak a völgybe s kisüt a nap. Mindez pillanatok alatt. Élvezzük a gyönyörű kilátást, ahogy visszapillantunk s egyre hangosabban halljuk a vízesés robaját.

reintal

Visszenézve a völgybe

reintal zugspitze

🙂

Innen már nem kell sok, s a Bockhüttétől 1,5 óra alatt elérjük a Reintalangerhüttét 1366 m-en. Itt most nem állunk meg, örülünk, hogy nem esik az eső, s tudjuk, hogy a Knorrhüttéig kapaszkodós szakasz vár ránk.

Reintalangerhütte

Reintalangerhütte 1366 m

A következő 4 km alatt 700 m szintet kell leküzdenünk, hogy a Knorrhüttébe érjünk. Átkelünk a kis hídon s követjük a patakot. Lassan elfogy a fenyves s egy alpesi legelőre érünk tele birkával. Korábban szembetalálkoztunk a pásztorral is, aki egy hatalmas kutyussal az ölében motoron jött le az ösvényen…

reintal

Az ösvény egyre meredekebb és sziklásabb lesz

reintal zugspitze

Kevéssel a Knorrhütte alatt

A szerpentinező sziklás ösvényen gyorsan nyerjük a szintet. A párás meleg időben kevésbé esik jól itt meredeken felfelé haladni. Felhőben vagyunk, így nem sokat látunk előre, vagy a körülöttünk magasodó sziklafalakból. Lassan a törpefenyős magasságot is alattunk hagyjuk. Itt megint elkezd szemerkélni majd esni az eső. De szerencsére már nem vagyunk messze a hüttétől.

Knorrhütte Zugspitze

Elérve a Knorrhüttét

A Knorrhüttébe érve a szárító szobában felakasztjuk az esőköpenyeket és meleg levest rendelünk sok innivalóval.

knorrhütte

Folyadékpótlás a Knorrhüttében

Ekkor délután 3 óra van. Az eső egyre jobban szakad. Megesszük a finom levest, s érdeklődünk az aktuális időjárás előrejelzésről. Sajnos estére még nagyobb esőzést és éjszakára havat jósol. Úgy döntünk, ha fel akarunk menni a csúcsra azt még ma kell megtennünk. Ekkor már mögöttünk van 1300 szint és 23 km. Előttünk pedig 1000 szint és 5 kilometer.

Az eső kezd alább hagyni s mi nekivágunk. Az első pár száz méteren meredek szerpentinen haladunk felfelé, majd felérünk a Zugspitze alatti platóra. A lecsiszolt sziklákon még látszik a régen elterülő gleccser nyoma.

zugspitzplatt

Felérve a Zugspitzplattra

Az út jól jelölve van, helyenként a télről maradt karókkal is. A platón kígyózunk a kisebb-nagyobb mélyedések között, s egyre közelebb jutunk a Sonnalpinhoz. Itt van a fogaskerekű végállomása, ami Garmisch-ba visz le, illetve a Zugspitzére vezető felvonó állomása.

zugspitze

Felettünk a csúcs

2560 méter magasan elérjük a meteorológiai állomás melletti meredek morénás szakasz alját. A túrában ez a legkellemetlenebb rész, ahol meredek kőtörmeléken kell felküzdenünk magunkat.

zugspitze

A meredek morénás szakasz alján

zugspitze

Felfelé a morénán

A morénás szakasz tetejére érve kezdődik a dróttal biztosított szakasz. Egy könnyű A-s klettersteig-nek mondhatnánk. Mi nem használtunk klettersteig szettet, de ha valaki bizonytalanabb, vagy eső/hó van, érdemes lehet feltenni.

zugspitze reintal

A drótos rész elejénél

Az utolsó kb 200 m szintet a sziklás dróttal biztosított szakszon tesszük meg. Eleinte felfelé mászunk, majd ahogy elérjük a gerincet, azon haladunk, ami egyben az osztrák-német határt is képezi.

zugspitze

Úton a határon

A drótkötél mindenhol jó állapotú, s alig van 1-2 fellépés, ahol jobban meg kell kapaszkodni a drótban. Sajnos újra el kezdett esni az eső, egyre erősebben.

Zugspitze gerinc

Felhőbe vészve a gerincen

zugspitze

Már a felvonó épületei sejtetik magukat

Esőben figyelni kell, mert a mészkő nagyon hamar csúszóssá válik. A drótos szakaszokat egyre-egyre megszakítják köves ösvényszakaszok, majd végre megpillantjuk a felvonó épületét a felhőben. Innen már tényleg nincs sok. Az eső már nem csak szakad, inkább ömlik. Elérjük az épületet, s felmegyünk a lépcsőn. A Webcam-ről jól ismert plattformon találjuk magunkat, ahol egy embert se látunk. Bemegyünk a Münchener Haus-ba, ami teljesen üres. Csodálkoznak is a hütte üzemeltetői, mit keresünk itt. Megkérdezzük, van-e esetleg szállás. Naná, hogy van. Mindenki lement a felvonóval a rossz idő miatt, így miénk a hütte. Kapunk is egy saját szobát. Az ablakon kinézve kopog a jég az asztalokon. Megvacsorázunk és korán ágyba bújunk.

münchener haus

Münchener Haus

Másnap reggel már várt minket a reggeli az étkezőben. A jósolt havazás elmaradt, de az eső továbbra is esett. Hátunkra vettük a zsákot és felmásztunk a csúcsra.

Zugspitze Gipfel

Zugspitze 2962 m

A csúcs mellett éppen új felvonót építenek, így a felvonoépület bal oldalán kell elindulni a csúcs felé – de ez teljesen jól ki van táblázva. Az utolsó szakaszon néhány létrán illetve rövid dróttal biztosított szakaszon mászunk fel a keresztig.

zugspitze

Az utolsó méterek

zugspitze

Csúcson!

Sajnos a fotókról és webcam-ről ismert gyönyörű kilátásban most nem gyönyörködhettünk, de örültünk, hogy Gabi immár harmadjára, én pedig elsőre állhatunk a Zugspitze csúcsán.

zugspitze bahn

A felvonó épülete felhőbe vészve

zugspitze gipfelkreuz

Csúcskereszt

zugspitze gipfel

Zugspitze csúcs

Visszamásztunk a plattformra s megvettük a jegyeket a felvonóhoz. Eredetileg a Höllentalon keresztül akartunk lemászni, de ezt ebben az időben inkább kihagytuk. Az egész épületben a személyzeten kívül senkit sem láttunk. Lementünk az első felvonóval a Sonnalpinra, majd ott megvártuk az első fogaskerekűt, ami Garmischba vitt vissza minket.

zugspitze

Egyedül a felvonóban

A Sonnalpin igazi túristahely, hiszen télen ez a sípálya központja. Körbenéztünk, felkerestük a kis kápolnát, majd felszálltunk a fogaskerekűre.

sonnalpin

Hegyek közt is stílusosan 🙂

A fogaskerekű a hegy gyomrába vájt alagúton keresztül jut le Riffelriss-ig, ahol aztán kijön a földfelszínre. Grainau-nál át kellett szálnunk egy másikra vonatra, ami aztán egészen Garmisch-ig vitt. Innen kb 15 perc séta után vissza is értünk az autóhoz.

zugspitzbahn

Zugspitze fogaskerekű

 

2015.08.15-16.

 

  1. Annemarie Tasch says:

    Hallo,
    sehr schöne Bilder und eine schöne Tour.Schade dass das Wetter nicht immer mitspielt.Ich wandere auch sehr gerne,suche mir meist solche Länder aus wo man bei fast 100% bei schönem Wetter wandern kann.
    Auf der Zugspitze war ich auch,leider nur mit der Seilbahn und Zahnradbahn.Ich würde diese Tour gerne auch wandern,wie ihr.
    Liebe Grüße aus Salzgitter

  2. Thomas says:

    Das Ziel für 2016: Einmal zur Zugspitze und wieder zurück 🙂
    Hoffentlich kann ich das Versprechen halten…
    Grüße

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You may use these HTML tags and attributes:

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>